Újabb ország, Brazília lép be a már jól megszokott amerikai-angol-skandináv tengelybe, de lesz Balkánon szomorkodó amerikai dalszerző-énekes, és harminc tagú svéd baráti társaság.
The Spinto Band – Brown Boxes (2005)Számtalan példát tudnánk mondani arra, amikor egy zenekart egy emblematikus dallal azonosítunk. Az évezredben kétségtelenül ilyen volt a Spinto Band, és a jól ismert „óó mendiiii” című számuk. A 2005-ös lemezük azonban tele volt hasonlóan jó, vagy még jobb dalokkal, mint például a Brown Boxes.
CSS – This Month, 10 Day (2005)Annak ellenére, hogy a brazil Cansei De Ser Sexy név azt jelenti, hogy „Unom már, hogy állandóan szexinek kell lennem”, nekem a zenekar minden egyes daláról a szex jut eszembe. Mondjuk nem nehéz, ha olyan számcímekre gondolunk, mint a Music Is My Hot Hot Sex, vagy a Let’s Make Love And Listen To Death From Above. A leghúzósabb nyakizom-erősítő és seggrázó dalnak viszont ez bizonyult.
I’m From Barcelona – We’re From Barcelona (2006)A közel 30 tagot számláló svéd zenekarról mindig az jutott eszembe, hogy milyen jól beleillenének valami cseh kisrealista filmbe, amikor a kisváros főterén összegyűlnek a városka legbénább, de legszeretnivalóbb tagjai, hogy tűzoltózenekar kíséretében előadjanak egy kórusművet, amibe persze jól belesülnének a második versszak után. A dal videójában pedig feltűnik Kovács Kálmán, a Kispest egykori híres válogatott focistája. Na, ki veszi észre?
Beirut – The Canals Of Our City (2006)Nyár vége volt, a lemenő nap fénye még éppen megcsillant a hegyek mögött, a mostari Öreg-hídon álltam, kezemben ukulele, elkezdtem énekelni, hű társam meg rázendített a trombitára. A lány lent ábrándozott a Neretva folyó partján, majd elindult a távolba, én letekintettem, mire megcsuklott a hangom, és könny folyt végig az arcomon. Soha többé nem láttam.
The Pipettes – Your Kisses Are Wasted On Me (2006)Az évtized egyik legvidámabb szakítós dalát három pöttyös ruhás csajnak köszönhetjük, akiknek legnagyobb rajongója kétségtelenül Magyarországon lakik, aki hónapokig tartó, nőket megszégyenítő hisztizéssel élte túl a zenekar átalakulását, bár örüljünk annak, hogy NEM LETT ÖNGYILKOS. Bárcsak minden csaj úgy tudna szakítani, mint az ujjukkal észvesztően mutogató Pipettes lányok. A VILÁG BOLDOGABB HELY LENNE!!!
Yo La Tengo – Mr. Tough (2006)Többször volt már szó arról, hogy a Yo La Tengo eléggé megosztja a zenerajongókat, és van is benne valami, hiszen a zenekar képes egészen botrányosan unalmas dalokat írni, amikor viszont kijön nekik a lépés, akkor olyan számokat hoznak össze, mint ez az eszméletlenül dögös, zongorás, fejhangon elővezetett tökéletes popdal.
The Rapture – Get Myself Into It (2006)A New York-i Rapture-re nagyjából ugyanaz áll, mint a Spinto Bandre, hiszen a zenekarról mindenkinek a House Of Jealous Lovers jut eszébe, teljesen jogosan, hiszen az évtized egyik meghatározó jelentőségű daláról van szó, ám az a helyzet, hogy én a második lemezükön található Get Myself Into It-re dobtam el legtöbbször az agyamat.
Beach House – Auburn And Ivory (2006)Az évtizedben a legtöbb nyugtalanító pillanatot számomra ez a csaj-pasi felállású amerikai dream-pop zenekar okozta ezzel a dallal. A kétségtelen szépsége mellett van benne valami hátborzongató, középkori kísértetkastély hangulat, nyikorgó ajtókkal, ködös éjszakával, felnyírt hajú csuhás pappal, lánccsörgéssel, szellemekkel. FÉLELMETES! Azért egy gótikus katedrálisban előadott koncertre biztosan befizetnék.
Peter Bjorn And John – Amsterdam (2006)Na, akkor a lista harmadik olyan zenekara következik, amelynek van egy sokkal nyilvánvalóbb és ismertebb dala, ám én most sem azt választom, és persze nem sznobságból járok el így, egyszerűen csak itt is azt gondolom, hogy a nagyszerű Young Folksszal egyenrangú dalok is akadtak a Writer’s Blockon.
Albert Hammond Jr. – Blue Skies (2006)Hogy mennyire nem tehetségtelen és fakezű arcokból verbuválódott a Strokes, az már akkor bőven kiderült, amikor első lemezükkel meghatározták az évtized popzenéjét. A további bizonyítékokat a szólópályára lépő tagok szolgáltatták, akik közül egyértelműen Albert Hammond Jr. bizonyult a legtehetségesebbnek. Ez a dal itt akkora John Lennon trip, hogy ilyet még a Gallagher tesók is csak nagyritkán bírtak összehozni.
