Tízcsilliárdszor volt már szó itt a blogon egyik legnagyobb kedvencemről, a walesi Super Furry Animalsről, annak frontemberéről, Gruff Rhysről, és különféle projektjeiről (lásd Neon Neon, saját szólólemezek). Legújabb agyament ötlete dél-amerikai utazásai során fogant, Brazíliában, ahol egyik hőse, a csöves hippinek kinéző Tony da Gatorra, a brazil Waszlavik László él, mint tévé- és videószerelő, miközben saját készítésű hangszerével, a Gatorrával (ami félig dobgép, félig gitár) gyárt bolondabbnál bolondabb dalokat. Lemezt is vettek fel együtt, ami július végén jelenik meg, ezzel az elképesztő borítóval. Tony nem tud angolul és walesiül sem, Gruff pedig portugálul, ezért a ZENE KÖZÖS NYELVÉN kommunikáltak egymással, aminek az első eredményét már alább láthatjuk. Ebben a dalban nincsenek olyan perfekt dallamok, ahogy azt Grufféktól megszokhattunk, viszont van egy húzós, monoton alap, azon egy FOGÓS gitár...öö..pontosabban gatorratéma, rajta Gruff kántálása, mindez öt teljes percen át. Kiváló alapanyag AGYATLAN bólogatáshoz. A dalhoz készült videó amúgy az egyik Super Furry szám, a Slow Life klipjére HAJAZ.