És már megint milyen jó! Az amerikai dalszerző-énekes előző lemezéért kicsit megkésve rajongtam, azonban a To Dreamers már időben landolt a mappáim között. Kelley ismét bizonyítja, hogy a hatvanas évek második fele, a Beatles, a Byrds és a Kinks öröksége nála méltó kezekben van, miközben nem szimpla múltidézés, hanem jelen idejű a megszólalás. Az új lemez nem annyira pszichedelikus, mint az előző, inkább lényegretörőbb, koszosabb, nyersebb, rock'n'rollosabb, de legalább ugyanannyi emlékezetes dal van rajta. Egy ízben még krautrockos alap is bekúszik (Keeping The Flame), de van itt repedtfazék hangú szaxofon (I Like, I Like), és a hangképbe folyamatosan beúszó bugyborékolások, kerregések, fortyogások. Vibrál, lüktet, izzik az egész cucc, miközben - főleg a vége felé - visszafogottabb, szép pillanatok is akadnak (a Love Let Me In Again fúvósai alatt képzeletben még a nap is átsüt a tetves októberi felhőkön). Állat!
Van új Kelley Stoltz album!
2010.10.03. 11:27 söcsö
1 komment
Címkék: kelley stoltz
A bejegyzés trackback címe:
https://musicismyradar.blog.hu/api/trackback/id/tr372341291
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
söcsö 2010.10.03. 15:59:52
háhá, most már nemcsak képzeletben, hanem igazából is átsüt a nap a felhőkön, kösz Kelley :DD