Captain Beefheart nevével jó tíz évvel ezelőtt találkoztam először, a Pop, csajok, satöbbiben, amikor Jack Black félig kilógó fenékkel megszívatta azt a szemüveges, félnótás zenerajongót, és mégsem adta el neki az első (FRANCIA KIADÁSÚ!) Beefheart lemezt. Ha jól emlékszem, először nem is tudtam kiről van, mert csak a Beefheart szót mondták ki, azt is elég gyorsan, és mivel netem sem volt még akkor otthon, nem tudtam utánanézni a dolgoknak. Legközelebbi találkozásom a The Coral 2002-es bemutatkozó lemezénél történt, hiszen a zenekar tagjai sok helyen nyilatkozták, hogy mekkora hatással volt rájuk (a Skeleton Keyt hallva, efelől semmi kétségünk nem lehet), ráadásul egy rádióadásban a Moonlight On Vermontot válogatták be a kedvenc dalaik közé, amiről egyből az jutott eszembe, hogy jéé, ez olyan, mint a Coral őrültebbik énje. Nem lettem rajongója Beefheartnak, mert néha soknak tűnik nekem a belőle kitörő, gurgulázó halálsikoly, de pár dalát szeretem, főleg ezt a kettőt. Nyugodjék békében!
RIP Captain Beefheart
2010.12.18. 15:52 söcsö
Szólj hozzá!
Címkék: zene ajánló captain beefheart
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://musicismyradar.blog.hu/api/trackback/id/tr912524092
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
