Biztos, hogy vannak jobb és tehetségesebb dalszerzők Ben Espositónál, olyanok, akik több emlékezetes dalt tudtak összehozni, ez tuti. Ám mégis van benne valami, amitől nem tudok szabadulni, ami miatt közelebb áll a szívemhez sok más hasonló arcnál. Hiszen az életben is sokszor előfordul, hogy valaki olyat kedvelünk meg, aki még véletlenül sem a legtökéletesebb, de mégis mond valamit, amin percekig nevetünk vagy éppen nem mond semmit, de úgy is azt érezzük, hogy vele lenni a legszuperebb dolog a világon.
Ben számai sem tökéletesek, kicsit szét is esnek, de pont ez a jó bennük, kellően lököttek és kótyagosak, picit furák, legtöbbször viccesek, néha meg szépek, nagyrészt egyedül vannak feljátszva, egy gitárral, de a hangképbe gyakran berepülnek mindenféle hülye hangkeltő eszközök, valamikor meg ő szájtrombitál és affektál, de egyáltalán nem idegesítő módon. Szóval mókás. Bandcampen elérhető mindkét albuma, ingyen is viheti, aki akarja. Egy videója is van már az egyik legjobb dalához, a The Robbies-hoz, amiből megtudhatjuk hogyan kell egyszerűen bankot rabolni. Érdemes megnézni, mert egy brokkolit is kivégeznek például, először csákánnyal, majd vasrúddal ütik szét.
The Robbies from Matt Berk on Vimeo.
