Én nem tudom milyen szerekkel élnek a Ganglians tagjai, de már megint sikerült egy olyan dalt (Drop The Act) bemutatni a 23-án megjelenő Still Livingről, aminek a hallgatásához az autentikus helyszín egy kurva nagy mező, tele szénakazlakkal, amin ruha nélkül keresztülfutunk, hogy a végén elterülő tóba ugorjunk egy gigantikus seggest. Magáról a zenéről meg újból csak azt tudom mondani, hogy olyan, mint egy kibaszott boldog Fleet Foxes (miközben vicces, hogy így kezdődik a szövege: this is a sad sad song for all the sad sad people); gyönyörű, szélnek eresztett vokálokkal. Endorfin ez baszki, endorfin. Mp3.
