Persze, én készséggel elismerem azt is, hogy Jézus volt az első rocksztár (ahogy Marilyn Manson és Nikki Sixx is állította), a Jesus Christ Superstar rockopera is erre játszott rá; a hosszú hajú, szakállas Férfi, aki nők gyűrűjében rendet tesz a világban, hát oké, felőlem. Mégis - és igazából ebben sincsen semmi meglepő - ő inkább volt valami furcsa, titokzatos, kívülálló szerzet, aki sajnos éppen úgy végezte, ahogyan az ilyen furcsa szerzetek végzik sötét és ostoba korokban; még szerencse, hogy nem a középkorban élt, mert akkor még csúnyábban bántak volna el vele.
Szóval csak azt akarom mondani, hogy az ilyen, varázslatos és túlvilági történetekkel szegélyezett életpálya zenei megfelelője rockopera helyett sokkal inkább a varázslatos és nem evilági dallamokkal dolgozó freak folk és dream pop. Ez tegnap jutott eszembe, amikor a csodálatos, felülmúlhatatlan és megismételhetetlen toys and techniques blogon ráakadtam a Virgin Mary Had a One Son című tradicionális dalra a The Retreat Singers nevű kórus feldolgozásában, ami amellett, hogy az egyik legeslegszebb szám, amit valaha is hallottam, ebben az 1966-os verzióban simán ott van az első freak folk és dream pop dalok között. A kórusról bővebben itt olvashattok, amúgy meg ki is adtak egy lemezt Folk Song Life Of Christ címmel, amelyen néhol még jobban dominál a gospel és az egyházi kórusművek hangulata, amikor viszont nem, akkor a folkos dream popba fúródnak bele az elvarázsolt dallamok. A Virgin Mary egy kicsit más változatban került rá, én most a hátborzongatóan gyönyörű verziót tettem ide, mp3-ban le is tölthető erről a soundcloud oldalról.
