Gondolom zenerajongók ezreit fogom felcsigázni, ha leírom, hogy a most következő együttes nemhogy az Interpolhoz, de még az Editorshoz és a White Lieshoz képest sem hoz semmi újat az úgynevezett poszt-punk műfajába. Ráadásul egyik zenekar sem a szívem csücske (na jó, mondjuk az Interpol kivételével, bár nem vagyok rajongójuk), szóval akkor mégis mit keres itt a French Films? Hát azért, mert mondjuk 567-szer emlékezetesebb és fülbemászóbb dalokat írnak, mint a White Lies és az Editors együttvéve, szerencsére hiányzik belőlük az Interpol drámája és komolykodása, plusz finnek, és árad belőlük valami megfoghatatlan könnyedség és tenger- vagy legalábbis tóparti hangulat (talán a néha felbukkanó úúú vokálok miatt). És még Új-Zéland című számuk is van. Hát ennyi. Ja, és tölteni innen lehet. Itt meg egy példa, alig két perces, lényegre törő dal, szuper és szellemes videóval.
