Igen, a szinti mögött. Egy ideje már szurkolok a Computer Magic mögött megbúvó New York-i Danielle Johnsonnak. Mert hát tök szimpi lány (ez a kép!), a zenéje is az; ilyen dobgépes, analóg szintis, retrofuturista cucc, amire leginkább különféle sci-fi filmek hatottak. Vannak is egészen jó dalai, némelyiket nagyon szeretem, de valami mégis hiányzik belőlük, hogy igazán emlékezetessé váljanak.
Most azonban itt van végre egy szuper sláger, a Moving Forward, vagyis azt nem tudom, hogy sláger lesz-e belőle, mert ahhoz viszonylag sok emberhez is el kellene jutnia, de ez mindegy is, a lényeg, hogy megírta valahára azt a szuperfülbemászó, táncparkettre való elektropop számot, amit már tényleg vártam tőle. Eddigi három EP-je a honlapján elérhető, az idei Orion című EP meg soundcloudon. És még annyit, hogy szeretném már, ha elindulna itthon a Nők a szinti mögött elnevezésű programsorozat (a név máris levédve), úgyhogy koncertszervezők, remélem tudjátok mi a dolgotok!
