Na tessék, egy elfeledett funk gyöngyszem, 1971-ből, egy detroiti mélygarázsból, négy hibátlan, leszakadt, izzadt néger brótól! Hát egy nagy lószart! A Discern/Define című lemez 2001-ben jelent meg, és bár tényleg azt hihetnénk, hogy egy rozzant garázsban rögzítette néhány lepukkant fekete arc a 70-es évek elején, ezt bizony középosztálybeli, hófehér német (!!!) srácok állították elő The Poets Of Rhythm néven! Egyenesen Bajorországból! E.L.K.É.P.E.S.Z.T.Ő.!!! Fehér ember így funkoljon, vagy sehogy!
Dobhártyaremegtető, lepusztult, monoton dzsungel funk alapok; a dob úgy szól, mintha egy 50 méter mélyen lévő pincében vernének szétesett lábosokat, a basszus egyszerre olvasztja le a lányok/fiúk bugyiját/alsónaciját, a kettő együtt meg egyszerűen szétviszi az ember agyát, vagy leginkább a nyakát, a sok bólogatástól! Ének csak két-három számban van, de egy másodpercig sincs hiányérzetünk, mert úgy lüktet, izzik, fortyog, rastog a cucc, hogy nem is tudnánk a nonstop fejrázás közepette a vokálra koncentrálni. Helyette van gitár, orgona, aztán fuvola, szaxofon és egyéb fúvósok, amelyek szintén úgy szólnak, mintha dagadt négerek fújnák a szekrénybe bújva. Amikor viszont elkezdenek énekelni, hát abban sincs sok köszönet, szinte egyszerre lehet zokogni és nevetni a gyönyörűségtől, ahogy a dal címe is jelzi: Smilin' (While You're Crying)! Leszedni azonnal!
