Egy nappal később ugyan, de összegyűjtöttem pár kedvenc csajénekest, és virág helyett egy-egy dalukkal hajtok fejet én is a női nem előtt, ó jesz.
Petula Clark a maga eladott 70 millió lemezével minden idők legsikeresebb brit női előadója. Legnagyobb slágerét, az 1964-es Downtownt, talán még azok is ismerik, akik nem ezen a bolygón élnek. A manapság, a Lost című tévésorozatban is felcsendülő tökéletes popdal mindent elsöprő, elegáns monumentalitásával a legsúlyosabb zajzene-rajongókat is le kell hogy vegye a lábáról.
A francia France Gall azzal híresült el a poptörténelemben, hogy ő énekelte el a zseniális, de "perverz állat" Serge Gainsbourg dalát, a Les Sucettes-t, amiben a 18 éves csaj arról énekel, hogy milyen jó érzés szopogatni az ánizs ízű nyalókáját. A videó megtekintése után csak azok nem gondolnak az orális szexre, akik nem akarnak. A választásom viszont egy másik, bájosabb dalára, a szintén Gainsbourg által írt, '64-es Laisse tomber les filles-re esett, amit a francia származású angol énekesnő, Fabienne Delsol feldolgozott a 2004-es debütálásán, az angol verziója Chick Habit címmel pedig felkerült a legutóbbi Tarantino mozi, a Death Proof filmzenéjére is, April March előadásában.
Ugrás az időben: Fiona Apple-ről sajnos nem fogok tudni leírni értelmes mondatokat, mert szerelmes vagyok belé. Ha egyszer személyesen találkoznék vele, valószínű csak egy Stooges dalcímet tudnék kinyögni: I wanna be your dog. Sajnálom, ennél többre nem futja, nézzük és hallgassuk meg inkább a Fast As You Can-t 1999-ből.
A Belle & Sebastiant is megjárt, angyali hangú Isobel Campbell mindig dögös pasikkal veszi magát körbe. Készített már lemezt Mark Lanegannel, ebben a 2003-as dalban pedig a The Vaselines egykori tagjával, Eugene Kelly-vel talál bele a szívünk közepébe.
A Strokes énekes, Julian Casablancasszal is már duettet éneklő, orosz zsidó családból származó Regina Spektor, 2004-es Soviet Kitsch című albuma nagy kedvencem az elmúlt évekből. A válásról szóló, szívdobbanásokkal kezdődő, megrázóan szép Ode To Divorce csak az egyik, a sok gyönyörű dal közül. Egyébként sem lehet ellenállni egy olyan csajnak, aki punkos lendületű számát, a Your Honor-t, ilyen sorokkal kezdi: I kissed your lips and I tasted blood...
Az utolsó választásom Feistre, a kanadai csajra esett. A Mushaboom című dalhoz készült klip remekül visszaadja a szám felhőtlen, gondtalan hangulatát. Szeretnék én is Feist-tel repkedni a házak között.
Petula Clark a maga eladott 70 millió lemezével minden idők legsikeresebb brit női előadója. Legnagyobb slágerét, az 1964-es Downtownt, talán még azok is ismerik, akik nem ezen a bolygón élnek. A manapság, a Lost című tévésorozatban is felcsendülő tökéletes popdal mindent elsöprő, elegáns monumentalitásával a legsúlyosabb zajzene-rajongókat is le kell hogy vegye a lábáról.
A francia France Gall azzal híresült el a poptörténelemben, hogy ő énekelte el a zseniális, de "perverz állat" Serge Gainsbourg dalát, a Les Sucettes-t, amiben a 18 éves csaj arról énekel, hogy milyen jó érzés szopogatni az ánizs ízű nyalókáját. A videó megtekintése után csak azok nem gondolnak az orális szexre, akik nem akarnak. A választásom viszont egy másik, bájosabb dalára, a szintén Gainsbourg által írt, '64-es Laisse tomber les filles-re esett, amit a francia származású angol énekesnő, Fabienne Delsol feldolgozott a 2004-es debütálásán, az angol verziója Chick Habit címmel pedig felkerült a legutóbbi Tarantino mozi, a Death Proof filmzenéjére is, April March előadásában.
Ugrás az időben: Fiona Apple-ről sajnos nem fogok tudni leírni értelmes mondatokat, mert szerelmes vagyok belé. Ha egyszer személyesen találkoznék vele, valószínű csak egy Stooges dalcímet tudnék kinyögni: I wanna be your dog. Sajnálom, ennél többre nem futja, nézzük és hallgassuk meg inkább a Fast As You Can-t 1999-ből.
A Belle & Sebastiant is megjárt, angyali hangú Isobel Campbell mindig dögös pasikkal veszi magát körbe. Készített már lemezt Mark Lanegannel, ebben a 2003-as dalban pedig a The Vaselines egykori tagjával, Eugene Kelly-vel talál bele a szívünk közepébe.
A Strokes énekes, Julian Casablancasszal is már duettet éneklő, orosz zsidó családból származó Regina Spektor, 2004-es Soviet Kitsch című albuma nagy kedvencem az elmúlt évekből. A válásról szóló, szívdobbanásokkal kezdődő, megrázóan szép Ode To Divorce csak az egyik, a sok gyönyörű dal közül. Egyébként sem lehet ellenállni egy olyan csajnak, aki punkos lendületű számát, a Your Honor-t, ilyen sorokkal kezdi: I kissed your lips and I tasted blood...
Az utolsó választásom Feistre, a kanadai csajra esett. A Mushaboom című dalhoz készült klip remekül visszaadja a szám felhőtlen, gondtalan hangulatát. Szeretnék én is Feist-tel repkedni a házak között.