Úgy látszik az idei Sziget igazi csemegéit nem a Nagyszínpadon kell keresnünk, hanem egészen máshol. A Converse Wan2 sátor külföldi felhozatala az átlagos színvonalat meghaladó, viszonylag izgalmas programmal kecsegtet. Itt lép fel Adam Green, a svéd-argentin dalszerző-énekes mormota, José González, valamint ajánlónk főszereplője, a Kaliforniában született, de jelenleg Párizsban élő attraktív dalos pacsirta, Brisa Roché.
Jól tudom, hogy totális baromság képek alapján ítélkezni, de őszintén bevallom, hogy mikor először botlottam a fotóiba, azt gondoltam, hogy na, bár igazán vonzó és szép csaj, de ezekkel a borzasztó hajakkal és ruhákkal biztosan csak egy röhejes Björk-kópia lehet, aki valami hallgathatatlan nyafogással fogja kiüldözni a koncertre tévedő szerencsétleneket. Pedig eközben ilyeneket olvastam róla, hogy angol folkon és hippis pszichedélián nyugvó rendes popdalokat ír, de egyszerűen nem akartam elhinni, hogy ennek a nőnek a kezei közül normális, fütyülhető számok kerülnek ki. Hogy mekkorát tévedtem, arra még egyelőre együttes erővel keresi a megfelelő szót a blog teljes stábja.
Brisa gyerekkórussal és dobtanulással szocializálódott, majd felfedezte magának a folkot és a jazzt, és ez utóbbi műfaj egyik legkomolyabb kiadójához, a Blue Note-hoz igazolt. Mielőtt mindenki megijedne, a jazz csak néhány dalának hangszerelésén érhető tetten, pár ízléses fúvófutamban, de szerencsére a popdalforma elkötelezett híve, hála a jó égnek. Két lemezt adott eddig ki (The Chase – 2005, Takes – 2007), szóval tessék mindkettőt letölteni, de főleg a debütálást. Izgalmas, változatosan hangszerelt, fülbemászó popdalok garmadájába ütközünk, egy kis franciás-sanzonos beütéssel megtoldva; Regina Spektort megidéző kedves, játékos, azonnal lefegyverző énekhanggal, vicces és ábrándos szövegekkel. A tavalyi album egy kicsit komolyabb, szikárabb arcát mutatja, és nem is annyira emlékezetes, mint elődje, de meleg szívvel tudom ajánlani azt is. Tehát akkor jövő péntek, Wan2 Színpad, este fél 8. Aztán ha megint sikerül neki felvennie valami nevetséges ruhát és hülye frizurát, hát szépen becsukjuk a szemünket, és csak a fülünkre hagyatkozunk. Nem fogjuk megbánni.