Előre is elnézést, de hát ez az én blogom, és azt csinálok, amit csak akarok. Szóval ugye azt mondtam, hogy Sarahval kapcsolatban nem lesz újabb poszt (itt az első, itt a második, ez meg a harmadik, és hopp, van egy negyedik is!) a következő dala/lemeze megjelenéséig, ám közben már megfogant a fejemben az ötlet, hogy interjúzni kéne vele. Úgyhogy izzadó tenyérrel, remegő gyomorral írtam neki, és két óra elteltével érkezett is a válasz, hogy persze, naná! Segítőtársam a már emlegetett Klág Dávid, a svéd zenék nagy rajongója és szakértője volt, aki felfedezte őt, teljesen véletlenül (persze ne hallgassuk el, hogy a Popméter 2009. február 5-i playlistjében felbukkan egy Action Biker szám!). A kérdéseket emailben küldtük el neki. A tovább gombra kattintva olvasható a végeredmény, amiben egy pillanat erejéig le lettünk "gyilkosozva", de azért kedves dolgok is előkerültek, például kakaós sütik. Az interjú angolul is olvasható a magyar szöveg alatt.
Szia Sarah, köszönjük, hogy válaszolsz a kérdéseinkre! Egy rövid történettel kezdenénk: egy svéd rádióműsorban akadtunk rád, amikor éppen az új Korallreven számot kerestük, amiben Victoria Bergsman (ex-The Concretes, Taken By Trees) énekel. Az interjúból persze egy kukkot sem értettünk, de jó dalok szóltak, szóval bírtuk az egészet, főleg amikor olyan aranyosan ejtetted ki a „poszt-diszkó” és a „poszt-punk” szavakat. Viszont úgy éreztük, hogy végig zavarban vagy a beszélgetés alatt. Ez volt az első rádiós szereplésed?
Ó, tényleg? Nem ez volt az első rádióinterjúm, és nem, nem is voltam zavarban, egyszerűen csak így „festek”, amikor kora reggel kell interjúznom, és olyan kérdéseket kapok, amik túl nehezek ahhoz, hogy röviden tudjak rájuk válaszolni.
Ó, értjük már. Na, hát akkor kezdjük ott, hogy zenész családba születtél, a szüleid profi muzsikusok. Még mindig aktívan zenélnek? És amúgy mit gondolnak a dalaidról?
Igen, ők még aktív zenészek. Édesanyám a göteborgi operaházban zongorista, édesapám pedig fuvolista, és gyerekeket tanít fuvolázni. Különben ők nagyon nyitottak mindenféle új zene iránt, és mindvégig mellettem álltak, támogatták a zenei elképzeléseimet.
Számítógépen kezdtél el dalokat gyártani, a saját projektedet, az Action Biker-t is egy klasszikus C64-es játékról nevezted el. Adódik tehát a kérdés: számítógép-őrült vagy?
Nem, valójában az egyik barátom ötlete volt, hogy az Action Biker művésznevet kellene használnom. Na, ő tényleg geek! Akkor még eszembe se jutott, hogy az emberek egyszer majd hallani is fogják a dalaimat, szóval ráhagytam a dolgot. Most már azt gondolom, hogy talán valami más nevet kellett volna választani…
Egy rövid ideig éltél Finnországban, sőt az első lemezedet, a Hesperian Puistót is egy Helsinkiben található parkról nevezted el. Mit kerestél Finnországban? Vannak esetleg személyes élményeid a parkkal kapcsolatban?
Szerelmes lettem az országba. A Hesperian Puisto park közvetlenül egy Töölö nevű tó mellett található, csodálatos hely. Sokat sétáltam arrafelé, és közben rengeteget gondolkoztam.
Térjünk át Franciaországra, hiszen ott is eltöltöttél egy kis időt. Írtál is egy dalt franciául, és bevallottan nagy rajongója vagy a hatvanas évek francia csajpopjának, Francoise Hardy-nak, vagy például meg lehetne említeni Jane Birkin-t is, hiszen a hajad kicsit úgy néz ki, mint Birkiné az 1969-es Jane Birkin/Serge Gainsbourg lemez borítóján. Ezeket a zenéket Párizsban ismerted meg? Vagy már előtte is hallgattál ilyeneket?
Szeretem Francoise Hardy-t, de elsősorban a későbbi lemezeit bírom, főleg az 1971-es La Question-t, szerintem pályafutásának ez egy nagyon alulértékelt időszaka. Hé, nekem klasszikusan vágott frizurám van! Ettől még nem leszek Jane Birkin rajongó! Azt gondolom, hogy ő rendben van, de a hangját nem igazán kedvelem, sokkal inkább Serge-ét. A hatvanas évek francia popjának mindig nagy kultusza volt Svédországban, szóval mielőtt Franciaországba költöztem volna, már elég sok előadót ismertem. Amikor Párizsban éltem, főként német krautrockot és a hatvanas évek amerikai pszichedéliáját hallgattam.
Több zenekarod is van (Action Biker, The Dreamers, Flow Flux Clan), mindegyik különböző stílusban. Melyiket szereted a legjobban?
Nem tudnám megmondani. Ha csak egy projektben gondolkodtam volna, akkor ahhoz ragaszkodtam volna. De szükségem van arra, hogy többféle zenét készítsek, valószínűleg azért, mert egyébként is sokféle zenét kedvelek.
Első hivatalos albumodat, a Hesperian Puistót hat év zenélés után adtad ki, miért vártál ennyit?
Nem szándékosan nyújtottam ilyen hosszúra a lemezkészítés időszakát. Egyszerűen szeretek mindenféle más dologgal is foglalkozni. Zenét csak akkor írok, amikor úgy érzem, hogy van ötletem. Szóval képzelheted mennyi időbe telik egy album befejezése.
Hogyan látod az Action Biker jövőjét? Várható valamikor új lemez?
Igen, hamarosan érkezik! Éppen most jelent meg egy kislemezem egy német kiadó, a Destination Pop gondozásában. Az A-oldalon az első lemezről vett Hesperian Puisto című dal található, viszont a B-oldalon egy új szerzemény, a Tears With You, Tears Without hallható (ezt le is játszották a beszélgetés vége felé a rádióinterjúban, megvásárolni innen lehet). Az új album jövőre jelenik meg a Where it’s at is where you are nevű angol kiadónál.
Szerinted nincs túl sok svéd énekes-dalszerző? Esetleg tudnál ajánlani új, izgalmas svéd előadókat?
Ez úgy hangzott, mintha le akarnátok lőni őket! Nem, nem mondanám, hogy olyan sok van. Ha az emberek úgy érzik, hogy zenét kell csinálniuk, akkor tegyék csak. Amúgy nem hallgatok túl sok svéd zenét, tehát nem én vagyok a legkompetensebb a kérdésben. De például szeretem El Perro Del Mar-t és José Gonzalest. És kedvenceim között van egy kísérletező kedvű zenész, Sarto is. Titokzatos előadó, de közben nagyon érdekes.
Nem, természetesen nem akarunk lelőni senkit. :) A rádiós interjúban szóba került Jens Lekman neve. Felmerült valaha is, hogy együtt dolgozzatok, közösen írjatok dalt? Szerintünk jó párost alkotnátok.
A riporter azért játszott le egy Jens Lekman számot, mert ismerjük egymást, barátok vagyunk, ugyanabból a zenei közegből érkeztünk, nagyjából egy időben kezdtünk el zenélni a kétezres évek elején, és mindketten Göteborgból származunk. Volt egyszer egy közös fellépésünk is, de már egy ideje nem beszéltünk egymással. Tehát nincsenek ilyen irányú tervek!
A youtube-on megtekinthető egy vicces videó, ahol a színpad konyhának van berendezve. Honnan jött az ötlet? Ez csak egyszeri alkalom volt, vagy máskor is felléptél már hasonló körülmények között?
Az a fellépés Helsinkiben volt. Egy galériában volt a koncert, ezért úgy éreztem, hogy valami mással, valami érdekessel kéne előrukkolni, szóval kakaós sütiket készítettem a közönségnek éneklés közben. Azt hittem, hogy ez könnyű lesz, mivel otthon is szoktam énekelni sütögetés közben, de azt kell mondanom, hogy közönség előtt ugyanezt eljátszani nem egészen ugyanaz, sokkal nehezebb, mint gondolná az ember. Szóval ez csak egyszeri eset volt, ami alapvetően jól sült el, de biztos, hogy nem fogok még egyszer ilyenre vetemedni!
És akkor jöjjön az utolsó két kérdés: tudjuk, hogy nemcsak zene-, hanem filmrajongó is vagy. Megosztanád velünk öt kedvenc filmed és albumod címét?
Jaj, ez a legnehezebb kérdés. Kedvenceim között van mindenképpen Agnés Varda Cléo 5-től 7-ig című filmje, és a Belső terek Woody Allentől. Zenék, amiket hallgatok: Tracey Thorn, Kraftwerk, Velvet Underground, bob Hund, Aphex Twin, Puccini, Talking Heads, Tom Tom Club, Dionne Warwick, Monica Zetterlund, Stevie Wonder és a Beach Boys persze. És sok klasszikus zenét, különösen ritka dubokat, northern soult, indie popot és hát krautrockot. :)
--------------------------------------------------------------------
Hello Sarah, thank you to answer to our questions! Let’s begin with a short story: so we discovered you in a Swedish radio station, when we were searching for the new Korallreven song with Victoria Bergsman (ex-The Concretes, Taken By Trees). We didn’t understand anything of course, but there were good songs, so we liked it, mostly when you said „post-disco” and „post-punk” so nicely. But we felt you were embarrassed during the interview. Was it your first appearance on the radio?
Oh really? It was not my first radio appearance and no, I was not embarrassed, that's just how I sound when I'm interviewed early in the morning and get questions that are quite difficult to give short answers to.
Oh, I see. So you were born in a musical family, your parents are professional musicians. Are they active? What is their opinion of your music?
Yes, they are active. My mother is a pianist, working in the opera house in Gothenburg. My father is a flutist, teaching flute to children. They are very open to new music and they have always been very supportive.
You started to write songs on computer and named your own project Action Biker after the classic C64-game. Are you computer geek?
No, in fact it was a friend of mine who decided my artist name should be Action Biker. He was a computer geek! I had no idea people would hear the songs, and so I let him decide. Maybe I should have chosen something else otherwise...!
You lived in Finland for a while and your record, Hesperian Puisto is named after the Hesperian park in Helsinki. Why did you move to Finland? Had you got some personal experiences to this park?
I fell in love. Hesperian Puisto lies just by Lake Töölö, it's a beautiful place. I've been walking there a lot, thinking.
Let’s talk about France because you lived there too. You wrote a song in French and you are fan of sixties French girlpop, like Francoise Hardy or Jane Birkin for example because your hair looks a bit like Birkin’s hair on Jane Birkin/Serge Gainsbourg album cover in 1969. Did you get to know this music in France? Or had you known it before?
I love Francoise Hardy, but I prefer her later music like the record "La Question" from 1971 that I feel is completley underrated. I do have a classic hairdo! It doesn't make me a Jane Birkin fan! I think she's ok, but I'm not too fond of her voice and I prefer Serge. French sixties music has always had a cult reputation in Sweden and I knew quite a lot of it before I moved there. When I lived in Paris I mostly listened to german kraut and american 60s psychedelia!
You have several projects (Action Biker, The Dreamers, Flow Flux Clan), all in different styles. Which one do you like the best?
I couldn't say. If I'd prefer one project, I'd stick to it. But I need to make different kinds of music, maybe because I like so many different kinds.
You released your first official album (Hesperian Puisto) after six years of playing music. Why did you wait so long?
It wasn't on purpose. I just like to do different things. I only work on my music when I feel like it. So then you can imagine it takes time to finish an album.
How do you see the future of Action Biker? New album?
Yes! Soon enough! I just released a new 7" on german label Destination Pop. The a-side, "Hesperian Puisto" is taken from the previous album but it has a new b-side, "Tears with you tears without" (you can buy it here). Quite soon there will be a new album out on english label Where it's at is where you are, probably next year.
Don't you think there are too many Swedish singer/songwriters? Could you suggest exciting new band or singer-songwriter from Sweden?
It sounds like you want to shoot them maybe? No, I wouldn't say there are too many. If people feel like doing music they should. I don't listen to a lot of swedish music, so I'm not the right to ask. But I like El Perro Del Mar and José Gonzales. I also like experimental artist Sarto. He's kind of secretative but very interesting.
No, we don’t want to shoot anybody. :) In the radio interview you mentioned Jens Lekman. Is there any plan to work together, write song together or something? We think it would be very good.
The reason why the reporter played Jens Lekman is because we are friends and from the same scene, we started out around the same time in the early 2000s and we're both from Gothenburg. We have performed together once, but we haven't talked for a while. So no plans there!
There is a funny video on youtube where the stage looks like a kitchen. How did this idea flash through your mind? Did it happen once or many times?
That was from a show in Helsinki. I was performing at an art gallery so I felt I wanted to do something different, and so I baked brownies to the audience while singing. I thought it would be easy, since I usually sing while I bake when I'm at home, but in front of an audience I tell you it's not the same and it's more difficult. It only happened that time and it went well, but I wont do it again!
And the last questions: you’re a huge film fan also, so which are the five most important films and albums in your life?
The hardest question. A film I love is "Cléo de 5 à 7" by Agnès Verda and "Interiors" by Woody Allen. Bands I listen to: Tracey Thorn, Kraftwerk, Velvet Underground, bob Hund, Aphex Twin, Puccini, Talking Heads & Tom Tom Club, Dionne Warwick, Monica Zetterlund, Stevie Wonder and Beach Boys of course. And a whole lot of classical music and extremly obscure dub, northern soul, indie pop and krautrock. :)
