Music Is My Radar

Mondjuk igazából fogalmam sincs, mikor lesz új albumuk, illetve annyit tudni lehet, hogy 2012 óta készül, de egyelőre se híre, se hamva. Aggodalomra azért semmi okunk, mert itt van helyette a kaliforniai Lunchbox vadiúj eresztése, a Lunchbox Loves You, és ezzel bőven kihúzzuk addig. Igaz, ennyire sistergős-ropogós "Apples In Stereo lemezt" utoljára 2002-ben hallottunk, hiszen azóta Robert Schneiderék kiporolták és kicsit sterilre suvickolták a hangfalakat, persze a tökéletes, 60s bubblegum/psych-pop dallamokat megtartva. 

Szóval csak azt akarom végre kinyögni, hogy akinek hiányzik a korai, maszatos, de nagyon fülbemászó Apples In Stereo hangzás, az nem nagyon fog mellényúlni ezzel a különben már a 90-es évek közepe óta létező zenekarral, aminek a magját Donna és Tim alkotja, és akik Birds Of California néven is működtek egy darabig. Ahogy az albumcím elárulja: a Lunchbox szeret titeket, hát szeressétek őket viszont, a lemez hossza meg fél óra sincs. 

"Psychedelic tricksters Forever Pavot are lead by Emile Sornin, based in Paris and have much in common with Jacco Gardner and Soundcarriers" - írja azon nagyon kevés zeneblogok egyike, amikre még jobban odafigyelek, és mivel mindkét előbb említett előadónak és zenekarnak rajongója vagyok, így nem volt nehéz azonnal imádni a Farfisa orgonahangokra feltekert, ábrándos psych-pop varázslatot.  

Most pedig következzék valami egészen más! Például egy kis KORTÁRS KOMOLYZENE! NA PERSZE! Még nem ment el teljesen a józan eszem, úgyhogy inkább kirántom az egyik, jól megszokott műfajokkal megpakolt fiókot, legyen mondjuk most a retrofuturista sunshine psych-pop, segítségemre pedig a Gulp zenekar siet. A Gulpról már volt szó itt korábban, de azért nyálazzuk át ismét a tudnivalókat, szóval nem más áll a projekt mögött, mint a Super Furry Animals basszusgitárosa, Guto Pryce, aki feleségével, Lindsey Levennel járja kéz a kézben az előbb említett műfaj rózsaszín virágerdővel szabdalt területét. Július 14-én jön a debütáló lemez, rajta gondolom csupa fülbemászó, lágyan szétterülő, fenséges sunshine pop dallammal, hiszen ők maguk mondják, hogy "we wanted to make a sunshine pop record; happy vibes, get people smiling and dancing", szóval ebben nincs okom kételkedni, pláne, ha meghallgatjuk a Seasoned Sunt.  

Lesz egy másik FONTOS esemény is a következő napokban. Idén májusban lesz 60 éve, hogy megszólalt a Rock Around The Clock című VILÁGSLÁGER, úgyhogy ennek örömére csadaggal írtunk egy nagyobb cikket a vadiúj Recorderbe az 50-es évekről, ami neten is olvasható lesz hamarosan, legyetek majd résen! És ehhez kapcsolódóan a magazin szervezett egy bulit is, a Beat On The Bratbe, ahol kizárólag korabeli dalokat fogunk lejátszani, hogy megmutassuk, nemcsak a szánkat tudjuk jártatni a zenéről. Persze a legjobb az lenne, ha ÉN LENNÉK BUDDY HOLLY, de erről sajnos már lemaradtam. :( Gyertek, gyertek, szombat este biztosan nem lesz ennél jobb program! Facebook esemény itt. 

Három évvel a Grass Widow fellépés után ismét közösen szervez koncertet stereomackó és Goodbye Paris, úgyhogy nyilvánvaló, hogy nekem is illik ezt reklámozni. Szóval május 20-án Peach Kelli Pop koncert két előzenekarral (Sonic Avenues, Needles//Pins), a facebook ESEMÉNYNÉL minden infó megtalálható. Menjetek el és TÁMOGASSÁTOK A KULTÚRÁT!

Amíg hipnotikusan menetelő-zakatoló, rastogó krautrock ütemek felett 60s psych-pop és Broadcast áztatta dallamok keringenek, addig nagy baj nincs a világgal, addig minden rendben van. Szóval lesz új The Soundcarriers lemez Entropicalia címmel, és az előbbi mondat nagyjából körbeírja a beharangozó dal hangulatát. Az albumon feltűnik majd Elijah Wood is egy monológ erejéig, akiről amúgy köztudott, hogy mekkora zenerajongó.   

Persze, tudjuk jól, hogy vannak a mocsári, a sivatagi, a varacskos meg a sátáni riffek, ebben semmi újdonság nincsen, viszont nagyon hiányolom a kenyérre kenhető, a nagymamáknak, terhes nőknek helyet átadó, a szomszédnak előre köszönő, udvarias jelzőket. Édes jó istenem, ezeket a riffeket KENYÉRRE LEHETNE KENNI! Atyavilág, ezektől a riffektől MENTEN ÁTADOM A HELYEMET A BUSZON A MAMÁKNAK!

Az új Real Estate lemezt hallgattam éppen, amikor ezek a jelzők eszembe jutottak. Amúgy az új album pontosan olyan, mint az eddigi összes lemezük, és ezzel az égvilágon semmi baj nincsen. Én például személyes sértésnek venném, ha a Real Estate változtatna a megszokott, jól fésült, csilingelő, KENYÉRRE KENHETŐ gitárriffek mókusokkal és őzikékkel szegélyezett, kardigánba bugyolált világán. Merjünk unalmasak lenni - akár ez is lehetne az Atlas mottója, és azt hiszem, ennél jobb mottó nem is létezhet 2014-ben, amikor mindenki annyira eredeti és ŐRÜLT akar lenni!

"Modern világban, modern kedély kell,

modern ital, mely szívet üdít,

akarsz egy colát, hát hozass egy Pepsit,

a Pepsi ízlik, elevenít!

Modern világ, az italunk Pepsi,

a Pepsi Cola vár miránk!

Köszönöm Pepsi a sok derűs órát,

többet nyújt másnál, ezt becsülöm én,

tavaszi kék ég és piros rózsák

színeit látjuk nagy üvegén!

Modern világ, az italunk Pepsi,

a Pepsi Cola vár miránk,

a Pepsi Cola vár miránk

a Pepsi Cola vár miránk…"

Paul Simon hangminta! Beach Boys hangminta Notorious B.I.G-vel összeeresztve! Paul McCartney interjúrészlet és a változatosság kedvéért tőle is egy hangminta! Randy Newman feldolgozás, ami olyan, mintha egy Vampire Weekend szám lenne! Az év eddigi legfülbemászóbb elektropop dala! Hiphop arcok egymás szájából veszik ki a mikrofont! És mindez egyetlen lemezen, Dale Earnhardt Jr. Jr. új mixtape-jén, a Produce-on! A Zenekar, Amelyik Annyira Fantasztikusan Dolgozta Fel A God Only Knowst a Pet Soundsról!  

"You were kind enough to post and write about my music when I was promoting my last EP,Knows Me Better, and it was much appreciated, so I thought I would further encroach on your kindness and send my new single for your consideration." - ezt tavaly augusztusban írta Underground Man, de csak most válaszoltam rá, mert többször előfordult már, hogy csak hónapok elteltével lépek be a blog mailcímére, mert mindig megfeledkezem róla. :(((

Amúgy a Bad Vibrations című dalt küldte át nekem ez a nagyon kedves brooklyni zenész és én is csak nagyon kedves szavakkal tudok beszélni róla, mert ez egy nagyon kedves dal, benne ismét nagyon kedvesen jár kéz a kézben a korai 60-as évek és Stephin Merritt a The Magnetic Fieldsből. Vagyis most annyira nem Merritt hallatszik ki belőle, de igazából mindegy is. Hallgassátok sok-sok szeretettel! <333